A Zene Városa az EKF-évben – A tapasztalatokról Isola Annával, a Hangvető nemzetközi projekttanácsadójával beszélgettünk

A Hangvető több szálon kötődik Veszprémhez, hogyan éltétek meg az elmúlt évet?

A Hangvető sok éve működik együtt Veszprém városával. Ott voltunk az EKF és az UNESCO Zene Városa koncepció megalkotásánál, és a pályázatok megírásánál is. Csodálatos volt végigkövetni ezt a folyamatot. Mint Hangvető, hiszünk benne, hogy a zene kulcs lehet egy közösség, egy város fejlesztéséhez és most ennek gyakorlati megvalósítását követhettük végig. Az elmúlt egy évben büszke partnerei voltunk Veszprém városának. A Hangjáték közösségi programjain, az InterUrbán 151 programján és a kedves Vöröstói Játékfesztiválon át, az év egyik legkiemeltebb eseményéig, a BALKAN:MOST Fesztiválig a város új arcát ismerhettük meg és új színeket is varázsoltunk a palettájára.

Van olyan, amit kiemelnél, amire a legbüszkébbek vagytok?

Ha ki kell emelni, akkor a BALKAN:MOST Fesztivált említenénk elsőként. Ha mondhatjuk, teltházas volt a fesztivál: Veszprém belvárosában 3 napon át özönlöttek a zeneszeretők és a szakemberek. A mottónk: „Balkán, ahogy még nem hallottad” 37 fellépővel, 3 napon keresztül, több mint 7000 látogató részvételével zajló zeneünnepen vált valósággá. A zenei és szakmai program, a WOMEX-szel együttműködésben, a Kreatív Európa Program által támogatott MOST projektünk ünnepi összegzése volt. A négyéves projekt vezetését 2019-ben nyerte el a Hangvető, és célja a balkáni zeneipar erősítése, a balkáni és Európa többi része közötti kapcsolat kiépítése. A BALKAN:MOST összehozta és bővítette ezt az Európa határain átívelő szakmai közösséget, ami a négyéves projekt során kiépült. Büszkék vagyunk rá, hogy mind a veszprémi közönségből és mind a szakmából csupa áradozó visszajelzést kaptunk.

Mi volt a fő célkitűzésetek a programok során?

A Hangjáték projektünk célkitűzése az volt, hogy minél többen zenéljenek Veszprémben, hogy az UNESCO Zene Városa címhez méltán ez a város legyen az, ahol a legtöbben zenélnek aktívan a mindennapjaikban. A Hangjáték eseményein – a rendszeres örömdobolásoktól kezdve, az óvodai Kokas zenei foglalkozásokon át, egészen a Gyárkertes CityRocks eseményig - közel hétezren vettek részt és zenéltek velünk. Erre a számra mindenképpen büszke lehet a város is, nem csak a Hangjáték! Az is mindenképpen jó visszacsatolás, hogy többen, akik zenei képzettség nélkül kipróbálták a zenélést egy-egy foglalkozásunkon, később beiratkoztak a Hangár zeneiskolába, így mára a zenélés valóban az életük részévé vált. Személyesen mindezt úgy éltük meg, hogy például a Hangjáték csapatával szülőket és tanárokat megszégyenítő izgalommal és büszkeséggel tapsoltuk végig nemrég a Hangár diákjainak novemberi koncertjét az Expresszóban – olyan jó volt látni a bátorságukat, ahogyan páran életükben először színpadra lépnek, vagy azokét, akik az előző félévhez képest hallhatóan sokat fejlődtek, és persze vannak köztük olyanok is, akikről még biztosan hallani fogunk a zenei színtéren. Nehéz a felsorolást abbahagyni, de legbüszkébbek tanárainkra és a foglalkozástartókra vagyunk, akik segítségével valódi zenei közösségeket sikerült teremteni Veszprémben. 

Van bármi a programmal kapcsolatban, amit visszanézve másképp csinálnátok?

Nehéz kérdés. Nagyon sikeresnek látjuk a projektjeinket, de ha tehettük volna, még többet lettünk volna Veszprémben. A 2022-es tervezések során szívesen töltöttünk volna még el mi is heteket jobban megismerve a közönségünket, akit aztán persze a Hangjáték programjain megismertünk. Kezdetben bizonytalanok voltunk, hogy vajon megtaláljuk-e a megfelelő közönséget a koncertekhez, performance előadásokhoz, író-olvasó találkozókhoz, de szerencsére hamar belejöttünk mi és a fogékony helyi közönség. A Hangjáték keretében izgalmas út volt megtalálni, hogyan lehet egy ennyire elvont üzenetet célba juttatni és az embereket cselekvésre bírni, sőt, arra biztatni őket, hogy életükben tartós változást érjünk el, egy új hobbi megszilárdulásával. Vagyis nem „csak” egy koncertre kellett elcsalogatnunk a közönséget, hanem aktív részvételre hívtuk őket, ahol le kellett küzdeni esetleges szorongásaikat, rossz beidegzésüket, miszerint „nem tudnak zenélni”, „nem elég jók”, „kinevetik őket a többiek”.

Hogyan oldottátok meg ezt helyzetet?

Egyszerre vetettünk be mindent: kommunikációs kampányt indítottunk a zenélés pozitív mentális és fizikai hatásairól, jó példákat mutattunk, könnyen hozzáférhető, sokfajta zenei foglalkozást tettünk lehetővé, kutattuk a helyi zenészeket és tanárokat, akikből aztán szerencsére olyanokat találtunk meg, akik személyes kisugárzásukkal és elhivatottságukkal is átsegítették a résztvevőket a kezdeti félelmeiken. Szerencsére volt lehetőségünk korábban, 2021-ben elkezdeni az erről való gondolkodást és kísérleteket, így az ünnepi évben már törzsközönsége volt a heti 5-6 rendszeres eseményünknek, a Hangár zeneiskolánk pedig 5. féléve teltházas, sőt, hosszú várólista van. Hisszük, hogy a fenti eszközök keverékével sokaknál valóban sikerült bebizonyítanunk fő üzenetünket, miszerint zenélni jó, és az EKF-év lehetőségével belökött lendület hosszú távon is megmarad. Ezért másképp nem csinálnánk, csak még tovább!

A projektek egyik fő célja a különböző workshopokon és programokon keresztül a közösség építése volt. Mit gondoltok, mennyire sikerült ezt a célt megvalósítanotok?

A Hangjáték kapcsán nehéz a pozitív élmények közül csak néhányat kiemelni, de a legbüszkébbek talán a tanárainkra és a foglalkozástartókra vagyunk, akik segítségével valódi zenei közösségeket sikerült teremteni Veszprémben. Mind a Hangár tanárai és diákjai, mind a foglalkozások résztvevői közösségekké formálódtak az elmúlt két évben, és bár különböző működés jellemző ezekre a közösségekre, közös bennük a zenélés öröme. Ezért bízunk abban hogy az EKF-év után is össze fognak tartani. A Vöröstói Játékfesztivál során Vöröstó és Barnag közössége mutatott példát abból, hogyan lehet a helyi hagyományokból nagyot csinálni és organikusan összehozni a helyieket és a látogatókat úgy, hogy ne zavarják meg a meglévő közösséget és szokásokat. Imádtunk játszani, zenélni, élni a Káli-medencében és Veszprémben is minden projektünkkel. 

Mi a véleményetek személy szerint az EKF-évről? 

A Hangvetőnek többéves tapasztalata van az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programmal kapcsolatban, több európai várossal dolgoztunk/dolgozunk együtt. Veszprém különleges szerepet játszik a cég életében, nem csak azért, mert magyar városról van szó, hanem mert a Hangvető már a pályázatírás szakaszában is részt vett. Számos ötletünk és tervünk valósulhatott meg az EKF év keretein belül, ami tovább erősítette a kapcsolatot a várossal és a régióval. 

Az Európa Kulturális Fővárosa év mind a programok száma és minősége, mind az azokba bekapcsolódó helyi és idelátogató közönség számában példaértékű teljesítményt nyújt, és hivatkozási alapként szolgál Európa-szerte. A kulturális év lehetőséget adott arra, hogy a Veszprém városa kiemelten képviseltesse magát az UNESCO Kreatív Városok hálózatában, amelynek 2019 óta tagja mint a Zene Városa. Ez a cím hívta életre a Találkozások Zenevárosban koncertsorozatot 2022-ben, és teremtett olyan zenei találkozást magyar és külföldi művészek között, amely megmutatta a zenei nyelvek átjárhatóságát. Szintén ez a különleges év biztosított helyet és lehetőséget annak, hogy szeptemberben azt a régi tervünket is megvalósítsuk, hogy Veszprémbe hozzuk a balkáni világzene meghatározó szereplőit a BALKAN:MOST-tal.

Mit gondolsz, milyen lehetőséget adott a projekt számotokra vagy akár a közvetlen környezetetnek? 

A Hangvetőnek ezek mellett az is hatalmas lehetőség volt, hogy a MOST projektünk csúcseseményét Veszprémben tarthattuk egy különleges, inspiráló városi közegben, egy fogékony közönség előtt. Ezentúl pedig teret kaptunk arra is, hogy európai kulturális szakemberek megismerjék ezt a sikeres magyar várost, a balkáni zenét és valódi tudáscsere és kapcsolatépítés történhessen.