A veszprémi PASZTA nyomában – Komáromi Sándorral, a Pannon Színitanoda vezetőjével beszélgettünk
Aki a PASZTA nevét meglátja a Pannon Egyem M épületében, hamar rájöhet arra, hogy nem egy olasz tésztabárra lelt, hanem a Pannon Színitanoda műhelyére, amely a designt és arculatát tekintve a VEB2023 EKF elemeit is tükrözi. Ahogy Komáromi Sándor, a PASZTA megálmodója is mondja, becenevük a társulat sokszínűségére utal, hiszen az olasz ételhez hasonlóan a társulat is bárhogy ízesíthető és kombinálható, mindig más színt eredményez majd.
Komáromi Sándor a veszprémi Pannon Egyetemen végzett bölcsész szakos hallgatóként és nem sokkal a diploma megszerzése után, tanárként tért vissza az egyetem színháztudományi szakára, majd létrehozta a Veszprémi Egyetemi Színpadot és a Teleszterion Színházi Műhely nevű kezdeményezést. Utóbbi, mely szinte kizárólag veszprémi egyetemistákból álló társulatként stúdiószínházi produkciók megalkotásán dolgozott, egy előadásuknak köszönhetően egészen Monacóig eljutott.
Ahogy Sándor is meséli, a színházi műhely során született kötelékek és kapcsolatok képezték a Pannon Színitanoda alapját is, melynek megalakulása már a VEB2023 EKF programsorozat előtt tervben volt. A Színitanodát főképp az a gondolat hívta életre, hogy a tanárképzés mentén változtatásra volt szükség, főleg a drámatanár szak esetében.
„Ez egy olyan szakma, amelyhez rengeteg gyakorlati munkát kell elvégezni ahhoz, hogy felvértezzük magunkat a szükséges kompetenciákkal. Ezért javasoltam egy olyan gyakorlótér létrehozását, ahol folyamatosan tudunk diák vagy akár felnőtt csoportokat fogadni, tarthatjuk a kapcsolatot pedagógusokkal is, illetve akár szupervíziós csoportokat is indíthatunk.”
Ennek hatására a Pannon Egyetem egy külön élménypedagógiai termet biztosított a Színitanoda számára, amelyet sajnos a Covid-járvány első két évében nem tudtak kihasználni. Az igazi kiugrási lehetőséget a VEB2023 EKF programja által kínált pályázat jelentette, amelyet a Pannon Színitanoda, vagy ma már ismertebb nevén PASZTA elnyert, és amely több korosztályban, alsó és felső tagozatosok, középiskolások, az egyetemi korosztály és vegyes felnőtt csoportok számára is kínál foglalkozásokat.
„Az elmúlt másfél év során eljutottunk odáig, hogy összesen körülbelül nyolcvan embert megmozgató komplex színházi élményprogramként, egyfajta közösségi színházként működünk. A hangsúly nálunk mindig azon van, hogy elsősorban nem színházi, hanem pedagógiai szempontokat szem előtt tartva készítünk olyan életjátékokat, amelyek a behozott élményekből, a tagokat érő impulzusokból állnak össze. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik korosztály hogyan éli meg mindazt, ami körülveszi őket, mi csapódik le bennük, és próbálunk segíteni nekik a színház és a dráma eszközével abban, hogy az ingertengerben sikerüljön rendet tenniük a fejükben.”
A foglalkozásokat heti rendszerességgel tartják és a drámatanár-hallgatók élménypedagógiai projekteket is szerveznek a kurzusokon belül, így a város és a régió bármely iskolájából fogadnak csoportokat. A Színitanoda több programja nyitott és bárki számára látogatható, gyakran rendeznek színházi előadásokat, színházi és drámapedagógiai workshopokat, sőt mentálhigiénés foglalkozásokat is. Nyáron táborokat is szerveztek, sőt Magyarpolányban megrendezték az első bentlakásos PASZTA tehetséggondozó tábort, amely nyitott volt mindazok számára, akik az iskolaidőn túl is szerettek volna még többet foglalkozni a szakma rejtelmeivel. A PASZTA ma már egészen Ajkáig terjed, hiszen a Pannon Egyetem nemrégiben nyílt ajkai kampusza is csatlakozott a drámapedagógiai kezdeményezésekhez és elindították az ajkai színjátszó csoportot.
„A PASZTA elsősorban egy közösségi kezdeményezés, és pont ezért tudunk ennyire jól illeszkedni a VEB2023 EKF programjához, mert az elsődleges célunk az, hogy a tagokon messze túlmutató közösséget hozzunk létre. Erre nem is lehetne jobb példa annál, mint hogy egy közel háromórás és nyolcvan fős gálaműsorral zártuk az előző tanévünket, amely a csoportjaink munkáiból született és hihetetlenül jó hangulatban zajlott.”
