„A szeretet alkotmánya szabályozza az életünket” - Interjú a legfiatalabb ciszterci szerzetessel, Halász Nivárddal

Belépve a rendbe új nevet választottál, ami itthon nem igazán cseng ismerősen. Mi a története?  

Ha egy szerzetes belép a közösségbe,az új élettel új nevet is kap. Mi gyakran választunk ciszterci rendi nevet, de bármilyen egyházi szent szóba kerülhet. A beöltözés előtt három nevet adunk meg az apátnak, még sorrendet is állíthatunk, melyiket szeretnénk leginkább, aztán ezekből választanak. Egy közösségen belül mindenkit máshogy hívnak, ezért kell többféle lehetőséget megjelölni. A ciszterciek legismertebb szentje Bernát, ő az egyik alapító, akinek egyébként mind a hat testvére szerzetes lett, a legkisebb volt Nivárd. Számomra azért szimpatikus, mert mindig a háttérben, csendben dolgozott, szerény ember volt, ahogyan én is gondolok magamra. A családban persze többnyire még az eredeti keresztnevemen szólítanak, de a Nivárdot is megtanulta mindenki. 

Miért döntöttél a szerzetesség mellett, és hogyan fogadta ezt a családod?  

Letenyéről származom, vallásos családban nevelkedtem, úgyhogy mindezt otthonról hozom, ezért elfogadták a döntésemet. Középiskolásként egyházi gimnáziumba jártam, igaz, a bencésekhez, Pannonhalmára. Először történész-levéltáros szakra jártam egyetemre, a szakdolgozatomat ciszterci témában írtam, úgyhogy sokat kutattam, sok időt töltöttem Zircen, s az egyetem végére megszületett bennem a döntés, hogy szerzetes szeretnék lenni. Tavaly óta teológiát is tanulok Pesten. Itt rögtön az első látogatásomkor úgy fogadtak, mint családtagot. Ez amúgy benne van a ciszterci regulában, mármint, hogy a vendéget ilyen szeretettel kell körül venni. Azonnal nagyon otthonos érzés volt. 

Mit kell tudnunk a ciszterciekről?  

Ez egy ősi, nagy múltú monasztikusrend, ami azt jelenti, hogy az apátságok laza szállal kapcsolódnak, szinte mindegyik önálló életet él, szerzeteseik a világtól minél távolabb, csendes helyeken telepednek meg. Míg a bencések inkább a hegyekbe mentek, a ciszterciták jobban kedvelik a völgyeket. A regulát Szent Benedek írta, nagyon régi hagyomány, ami valamelyest persze változott az idők során, de az alapjai ugyanazok. Régebben fontos volt a kétkezi munka, később a liturgiára, a tanításra helyeződött át a hangsúly, de voltak időszakok, amikor a szerzetesek visszatértek a forráshoz, azaz a régi vállaláshoz, földet műveltek, dolgoztak. Ahogy egy rendtárs afféle mottóként megfogalmazta: ha lehet inni a forrásból, miért igyak pocsolyából? Az életünket a Charta Caritatis, azaz a szeretet alkotmánya szabályozza. Magyarországon voltak, vannak férfi és női közösségek is, itt, Zircen nyolcan vagyunk, jelenleg az országban összesen tizennégy szerzetes él. A történelmünk során nem ez az első hullámvölgy, volt, hogy három atya kezdte újra a munkát és végül 250-en lettek. 

Milyen út vezet a szerzetessé válás felé? 

Van egy úgy nevezett ismerkedési időszak, ez az érdeklődő státusz, amikor az ember még nem lakik itt, csak ellátogat a rendbe. Ezután lehet írásban jelentkezni, amit a rendtagok elbírálnak, s, ha ez pozitív, be lehet költözni a monostorba. Egy hónapig tart a jelölt időszak, amikor még civilben járunk. A következő fokozat a noviciátus, amikor a jelentkező belép a közösségbe és megkapja a ruhát, csak a skapuláré, azaz a felső kötény még fehér, később lesz fekete. A noviciátus időszaka alatt egy évig nem lehet haza menni, a családtagok kétszer jöhetnek látogatóba, ez az elkövetkezendő 50-60 év lelki megalapozása. Ha közben valaki rájön, hogy nem ez az útja, minden kötöttség nélkül elmehet. Egy év után aztán jön a fogadalomtétel. A ciszterciták hármas fogadalma a stabilitás, az engedelmesség és a szerzetesi életalakítás, ide tartozik a szegénységi és tisztasági fogadalom.

Hogy telik egy napod?  

Fél hat körül kelünk, mert hatkor van a zsolozsma, az olvasmányos imaóra, nyáron a templomban, télen az emeleti kápolnában. A háromnegyedórás imádság után reggeli, majd elmélkedés és nyolctól munka, illetve nekem mosttanulás. 12.45-kor van egy rövid,10-12 perces napközi ima, utána ebéd, aztán munka vagy tanulás ismét, délután hatkor szentmise, utána vacsora, amit egy kb. 20 perces közös olvasgatás követ. A befejező imaóra este 8-kor kezdődik. Zárásaként mindannyian a főoltárkép előtt - amin Szűz Mária ábrázolás van -, a Salve Reginát énekeljük. Ezután szilencium száll a házra, de a szobájában bárki olvashat, dolgozhat tovább magában. Az étkezések és az imák egyébként mindig közösek. 

Mennyire engedik be a rend tagjai az életükbe a világi élet elemeit, a modernitást?  

Tévénk nincsen, de internetet használhatunk.Természetesen van telefonunk, sportolni is lehet,a most 80 éves perjel atya öt éve még lefutotta a maratont. Én is járok futni és sokszor kirándulunk, nyáron van, hogy csobbanunk egyet a Balatonban – persze nyilván nem habitusban, nekem is van erre fürdőnadrágom.