A Pajta Program tapasztalatai – Akit kérdezünk: Varga-Szabó Éva, Balatoncsicsó
A Pajta Program 2021 óta az EKF-régió több helyszínen nyújtott kikapcsolódási lehetőséget a Pajta helyszínek közvetlen környezetében élők és az odalátogatók számára is. Az elmúlt hónapokban kézműves foglalkozások, beszélgetések, koncertek, hagyományőrző alkalmak és közösségépítő tevékenységek kerültek megszervezésre több mint 20 településen. Új interjúsorozatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogyan élték meg a szervezők a már lezajlott programokat és milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, akár települési szinten is az utóbbi időszakban. Ezúttal Varga-Szabó Évát, a balatoncsicsói Pajta vezetőjét kérdeztük.
Mit tart a 2023-as Pajta program legsikeresebb eseményének/projektjének és miért? Mi volt a legnagyobb erőssége a teljes programnak?
A Nivegy-völgyben az idén egy az év elején még nem is létező gyermekirodalmi mű színpadra adaptálásának lehettünk részesei. Izgalmas ilyen mélységben megismerni egy alkotói folyamatot. Az inspirálódást követően az íróban megfogalmazódó, rólunk szóló történet papírra vetése, majd pedig e történet megjelenítésének minél sokrétűbb kivitelezése a kreativitás oly mérvű kibontakozása, mely magával ragadja az embert. Jó volt, hogy ebben a település, a völgy lakói is kézzelfoghatót alkothattak a jelmezek, díszletek, kellékek elkészítése során, hogy a karaktereket megformáló gyermekek itt élő iskolások, hogy a bemutató otthonát nyújtó PAJTA tulajdonosa azonnal igent mondott. Mindez melegséggel tölti el az ember szívét és azt érzi, hogy egy jó ügyért összekovácsolódnak az emberek és közösséget alkotnak.
A legsikeresebb programja a projektünknek „A Völgy meséjének” bemutatója volt. A PAJTA kicsit kicsinek bizonyult az érkező publikum számára, de sok jó ember kis helyen is elfér. A projekt erőssége a közösség építés; ráadásul helyiek és bebírók együtt munkálkodtak a sikerért. Úgy gondolom, hogy ez a mai életünkben különösen fontos, mikor a kis települések lakossága folyamatos változásban, cserélődésben van.
Voltak-e új folyamatok, jelenségek, amik a program hatására kezdődtek el?
A Nivegy-völgy abban a szerencsés helyzetben van, hogy 2021 óta sikerült megvalósítani az EKF támogatásával valamilyen kulturális programot. A kezdeti egy tematika köré épülő eseményből, a tavalyi évben már a helyi értékeket bemutató, több tematikájú, havi szinten ismétlődő éves programsorozat részesei voltunk, majd az idén szintén az évet átölelő, összetett alkotói folyamatot átívelő projektet valósíthattunk meg. Az események sokrétűbbé válásával megfigyelhető, hogy egyre többen jöttek és alakultak ki olyan kapcsolódási pontok, melyek a mai napig léteznek. Elmélyültek, vagy épp kialakultak baráti társaságok, akik igénylik a település közösségi programjait és el is mondják, hogy mi érdekli őket, vagy épp kapcsolataik révén hozzájárulnak azok szervezéséhez is. Minek köszönhető ez? A kis településeken a kulturális események hozzák össze a lakókat. Ma már nem dolgoznak együtt a gazdaságokban és a termés feldolgozása is inkább családi körben történik, illetve gépiesített. Nincsen más találkozási hely. A másik, ami szerintem emberileg szükséges a nyitottság, a kíváncsiság.
Mire lehet szükség ahhoz, hogy ez folytatódjon?
Pozitív, elfogadó, érdeklődő emberek közösségére, együtt gondolkodásra ám a közös tervek megvalósításához a támogatás is szükséges. Gondolok itt anyagira (pályázati források, felajánlások stb.), de más jellegűre is, mint pl.: szaktudás, ismeretek, készségek, kapcsolati tőkék. Lehet ez naiv gondolat.
A helyi hagyományok, tovább adható tradíciók közül mi az, ami megjelent a program során?
Minden eseményünk szervezésénél a helyi értékekre alapozunk. Első kérdés, hogy a programba melyik természeti, vagy épített érték vonható be, milyen ízek jeleníthetők meg, vagy épp melyik népszokás, mesterség mutatható be. Természetesen a helyi lakosság tudását, ismereteit segítségül hívva. Mindig figyelünk rá, hogy a rendezvényeink ne csak 1-1 program legyenek, melyre elmegy az ember, majd a végén hazasétál. Fontos, hogy találkozási helyszínek legyenek, ahol ismeretet adunk át, megismerjük egymást, beszélgetünk – fiatal az időssel, törzsgyökeres a most beköltözővel, külterületen élő a falubelivel. Fő mottónk: „Helyitől-helyinek-helyit!”
Mik azok a személyes élmények, amik érték? Mi az, amit esetleg másképp csinálna, ha most indulna el a programmal?
Két dolog jut eszembe. Az egyik, hogy épp 2021 tavaszán, mikor az EKF csapata kereste a csatlakozó településeket, váltottam munkahelyet, melynek köszönhetően közelebb kerülhettem a helyi programok megálmodásához. Nagyon jó, hogy bepillantást kaphattam egy ilyen „gépezet” működésébe és szakmai tapasztalatokat szerezhettem, hogy aztán ezeket a gyakorlatba átültetve a helyi igényekhez igazodó rendezvényeket valósíthassunk meg.
A Pajta Programnak köszönhetően együtt, az 5 település kulturális életének szervezésében szereplők leültek és beszélgettünk arról, hogy mit lehetne közösen megvalósítani. Jó visszagondolni ezekre a találkozókra, mert ha nem is értettünk mindenben egyet mégis megfogalmazódtak azok a célok, igények, melyek mentén a rendezvények létrejöttek. Kirajzolódott, hogy melyik településnek milyen típusú program áll jól, mi az, ami az ő szívükhöz közel áll. Azt gondolom, hogy a 2021-ben elindult kommunikációnak köszönhetően a Nivegy-völgy települései külön-külön és egymást támogatva közösen is színvonalas rendezvényekkel várják az érdeklődőket.
Hogyan segíti a Pajta Program a településen megvalósuló turisztikai programok szervezését, megvalósulását?
A Nivegy-völgyben a Balaton közelsége ellenére nem jellemzőek a kifejezetten turisztikai programok. A borászatok nyitott pincéinek és borkóstolós eseményeinek célcsoportjai a turisták. Sokuk most már, főleg a nyári időszakban valamilyen kult. csemegével – kis színpados koncertet – is várja vendégeit.
Mi nem a turisták miatt szervezzük programjainkat, hanem magunknak, az itt élő embereknek. Ezek közül számos esemény nyitott, vagyis a social media különböző felületein is meghirdetésre kerülnek, így a völgyben nyaralók, ide látogatók is részesei lehetnek. A Pajta Program és az EKF által biztosított különböző kommunikációs csatornák lehetővé tették, hogy jóval nagyobb körben hívjuk fel rendezvényeinkre a figyelmet. Ennek köszönhetően volt, hogy Lovasról, Felsőörsről érkeztek hozzánk tematikus túraprogramunkra. Jó érzés volt, hogy velünk töltötték a napot.
A Mesepajta járt-e vendégségben más Pajtáknál?
Igen! A balatoncsicsói sikeres premiert követően turnéra indul a MESEPAJTA. Az idei ősszel Taliándörögdön volt hasonló eredménnyel bemutató. A KÖSZI-vel közösen szervezett esemény a művelődési házban valósult meg. A Dániel András meséjét – ő írja a KUFLI meséket - és Rumi László, rendező által pajtatető alá hozott színdarab hívható a jövő évben is családi, gyermek rendezvények programjaként.