A Négyszögletű Kerek Erdő életre kel – Újabb Rendhagyó terek előadást nézhetsz meg augusztus elsején

Lázár Ervin meséjét szinte mindenki ismeri, amelyet sokan sokféleképpen feldolgoztak már. Mitől lesz ez az előadás igazán rendhagyó?

Egyrészt attól, hogy helyszínspecifikus, az erdőben játszódik. Másrészt attól, hogy nem egy szokványos színházi előadásról van szó, hanem egy egész estés családi programról. Lázár Ervin történetét megpróbáltuk minél érintetlenebbül hagyni, ám egy olyan kerettörténettel láttuk el, amely a 21. század két jelentős problémájára reflektál; a digitalizációra és a globális felmelegedésre. Ez a koncepció hívta életre az előadás interaktív részét, vagyis magát a küldetést. A résztvevők feladata, hogy megtalálják a világ megmentéséhez szükséges varázsigét.

Hogyan képzeljük el a küldetést a valóságban?

A program megközelítőleg 3 órás. Része egy animációs kisfilm, egy kalandjáték, erdei túra, és színházi előadás. A szünetre sem hagyjuk magukra a nézőket, hiszen a kerek erdő lakói közös piknikre invitálják őket. A 10 perces kisfilmet a résztvevőknek az előadás előtt, otthon kell megtekinteniük. A benne lévő információk lesznek segítségükre a kalandjáték feladatainak megoldásában. A játék során a résztvevők Maminti, a zöld kicsi tündér szerepébe bújhatnak, a küldetésre pedig Nagy Zoárd, a lépkedő fenyőfa hívja fel őket. Útjuk egy belső zárt világból, azaz a digitális térből indul, onnan csúszunk át a valóságba, majd a mesevilágba. 

A darab leírásában az szerepel, hogy 9 éves kortól ajánlott a produkció, így akár családdal is érkezhetnek az érdeklődők.

Kifejezetten olyan programot szerettünk volna összeállítani, ami a gyerekek mellett az idősebb generációkat is képes megszólítani. A témák komplexitása és a helyszín (sötét erdő) miatt adtuk meg a 9 éves korhatárt, ám a korábbi előadások során kiderült, hogy a 6-7 éves gyerekek számára is abszolút befogadható.

Azok számára is élvezetes lehet a játék, akik esetleg nem ismerik a történetet?

A kisfilmet mindenképp ajánlott megtekinteni, mert a kerettörténet megértését szolgálja. Tulajdonképpen egy térképet kapnak, ami a a digitális teret, a valóságot és a képzeletünk birodalmát rajzolja fel. Ezen kell eligazodniuk, hogy eljuthassanak A Négyszögletű Kerek Erdőbe, ahol a varázsige található. Olyan új fogalmakkal találkoznak, amelyeket akár otthon is érdemes megvitatni a gyerekekkel. Mi a különbség a fejünkben megalkotott valóság és a készen kapott digitális világ között, és hogyan éljünk egy olyan korban, ahol a technológia virágzik, míg a fizikai környezetünkben sosem látott pusztítás megy végbe? 

Hogyan született meg az ötlet, hogy pont a Veszprém-Balaton régióban valósuljon meg ez az előadás a Rendhagyó terek programsorozat részeként?

Egy ismerősömtől hallottam a kezdeményezésről, hogy kifejezetten olyan előadásokat keresnek, amelyek nem hagyományos színházi térben játszódnak. Szerencsére találtunk egy mesés helyszínt, az alsóörsi AMFI-t és a Varázserdőt, amelyet Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója ajánlott.

Mik a tervek az előadást követően? Lesz folytatása a projektnek?

A produkció bázisa Budapest, de alapvetően mobil-előadásnak készült, hogy eljuttathassuk akár az ország kulturálisan kevésbé frekventált pontjaira is. Az utaztatásnál a folyton változó tér nagy kihívást jelent, hiszen az előadás előtt egy nappal ismerkedünk meg az adott helyszínnel.

Hogyan zajlanak a helyszíni próbák és előkészületek, ha mindössze egy napotok van felkészülni a helyszínen az előadásra?

Az adaptálás mellett az jelenti a nehézséget, hogy a díszletépítést is a 9 fős csapatunk végzi. Néhány hozott díszletelemből, illetve a terepen talált alapanyagból dolgozunk. Az erdőlakók rejtett pagonyát farönkökből, elhullott gallyakból, csigákból, kövekből, vagyis az erdőben fellelhető természetes anyagokból építjük fel.

A díszleten és a próbákon túl felmerül egy újabb nehézség: a hang. Hogyan lehet megvalósítani a darab zenei világát egy erdő közepén?

Az Ökoszempontok a zenében is megjelennek. Élőben játszunk, illetve beadott zenét is alkalmazunk, Cosmo Sheldrake angol zeneszerző műveiből, Kákonyi Árpád átiratában. Sheldrake csak biofon hangokkal dolgozik, például madarak vagy bálnák hangját használja fel. Az ő hitvallását követve, mi is szeretnénk bevételünk egy bizonyos százalékát természetvédelmi szervezeteknek felajánlani, így honorálva a természet hozzájárulását a produkció létrejöttéhez. 

Az előadás már csak azért is rendhagyó számodra, mert nemcsak rendezőként, de szereplőként is feltűnsz benne. Mennyire volt új neked ez a terep, hogy egy ilyen jellegű produkcióban veszel részt?

Teljesen, de szándékosan úgy állítottam össze a projektet, hogy olyan területeken is ki tudjam próbálni magam, amelyekre máskor nincs lehetőségem. Színész vagyok, az Örkény István Színház társulati tagja. Ez az első rendezésem és egyben az eddigi legjelentősebb szakmai gyakorlatom. De nem csak nekem kellett különböző feladatkörökben helyt állni, a csapat többi tagjára is jóval több feladat hárult, mint amit megszoktunk egy kőszínházban. Csak hogy egyet említsek: Mezey Gábor a színpadmesterünk, hangosítónk és világosítónk is egyben, mindemellett a darab koreográfusa.

Említetted az Örkény István Színházat, amelynek tagja vagy. Kik segítették még a produkció létrejöttét?

A program a Staféta program keretében, a VEB2023 EKF és a Füge Produkció támogatásával valósul meg, de külön köszönet jár például a Budaörsi Latinovits Színháznak, akiktől a díszlet és a kellékek nagy részét kaptuk. Szintén az előadás ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében szereztünk be használt, kidobásra szánt vagy újrahasznosított tárgyakat és energiatakarékos eszközöket. Az Örkény István Színházat is fontos megemlíteni. A társulatból sokan közreműködtek az előadásban, például egy-egy hang formájában. És még sok kedves barátunk és ismerősünk hozzájárult ahhoz, hogy ez a projekt megszülethessen.