A művészetek mindent átszőnek a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban – Interjú Dr. Baán Izsák atyával
A helyi alkotóközösségek megerősítése és összefogása, a tevékenységeik szélesebb körben való kommunikálása mind olyan Kulthálós célok voltak, amelyekkel a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor és közössége teljes mértékben azonosulni tudott. Így született meg a VEB2023 EKF-fel való közös együttműködés, amelynek keretében a képzőművészetre és a zenére fókuszálva ismerhetjük meg közelebbről a monasztikus szerzetesi élet sajátosságait Bakonybélben.
– meséli Izsák atya, aki huszonegy éve él szerzetesként a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban.
A szerzetesi élet során a bencés szerzetesek korábbi otthonukat elhagyva választanak új életet, majd stabilitási fogadalmat tesznek, azaz egy életre elköteleződnek az adott hely mellett.
A zene, mint központi elem
Izsák atya életében gyerekkora óta fontos szerep jut a zenének: zenei iskolában tanult, jelenleg a helyi zenei kórus vezetője, és ahogy mondja a monasztikus szerzetesi élet napirendjének is szerves részét képezik az énekes imádságok, amelyek során összesen két és fél órát énekelnek közösen minden nap. A monostorban élő testvérek közül többen zenei előképzettséggel rendelkeznek, amely szilárd alapot képez a zenei kultúra és egyfajta zenei igényesség kialakításához.
A Kulthálós programok már tavaly adventkor elindultak, amelyek középpontjában egyértelműen a komolyzene áll, a fő céljuk pedig az, hogy egy olyan találkozási lehetőséget hozzanak létre a helyiek és idelátogatók között, amely után mindkét fél magával visz valamit. A programok során kifejezetten fontos szerepet kap az interaktivitás, ami – ahogy Izsák atya fogalmaz –, kultúrát teremt vagy a már meglévő kultúrát élettel tölti meg. Így a koncertek általában egy workshoppal vagy a művészekkel közös beszélgetéssel összekötve valósulnak meg, amelyeknek tökéletes helyszínt biztosít a monostor épülete, a kávézó vagy a kert.
A képzőművészet szerepe a monostori életben
A Kultháló program indulásakor egy sajátos együttműködés alakult ki egy helyi festőművésszel, Novák Erikkel, aki filmrendező is egyben.
A kortárs művészet a szentendrei MANK közreműködésével is szerepet kap a programok során: tavaly egy pályázatot hirdettek, amelyből egy szabadtéri kiállítás született Vendégségben az Úrnál címmel, ami az Oltáriszentségről szól. A kiállítás korábban Szegeden volt látható, de hamarosan Bakonybélben is kiállításra kerül. A tárlat különlegessége, hogy a monostor kertjében található táblákon és pavilonokon lesznek megtekinthetők a képek egy hónapon keresztül.
A Kultháló Programon belül megvalósult egy helyi fiatalokból álló médiaműhely is, ahol a helyi gyerekek és fiatalok gyakorlott fotós és filmes szakemberek segítségével tanulhatnak a fotózás és a filmkészítés rejtelmeiről.
Gellért Ünneppel zárják a szeptembert
Szeptember 24-én a Gellért Ünnep során délelőtt fellép a Lousiana Double és a Csillagfröccs, akik A gospel story című műsort adják elő, amely nem csak a zenélésről szól, hanem a fellépők magáról a zenei műfajról is mesélnek, sőt a délután folyamán örömzenélésre is invitálják a látogatókat.
A nyitott műhely alatt akár Novák Erik munkáit is megtekinthetjük testközelből, 14 órakor pedig sor kerül a korábban említett Vendégségben az Úrnál kiállítás megnyitójára is. 17 órától kezdetét veszi az Ünnepi Szentmise, ahol a monostor saját kórusa is fellép majd. Este pedig a komolyzenéé lesz a főszerep, 20 órától a Szent Efrém Férfikar énekel, Bubnó Tamás vezetésével.
Szeptember 25-én délelőtt ismét nyitott műhellyel várják az érdeklődőket, majd este 18 órától Prieger Zsolt és Magyar Bori zsoltároskönyve című ősbemutató következik, amely során a szakrális szöveg a kortárs zenével kerül párba. 19 órától pedig az előadókkal közös workshoppal zárják majd a hétvégét.
A Kultháló program aktualitása
Izsák atya a beszélgetésünk végén kitért arra is, hogy egy ilyen kezdeményezés, mint a Kultháló program mekkora kapaszkodót jelenthet a mai világ emberének abban, hogy a nehéz időszakban is lehetősége legyen másokkal kapcsolódni.