A kosárfonás hagyománya - A régióban is aktívan űzik a mesterséget évszázadok óta

A kosárfonás az egyik legősibb mesterség. Ez az egyik első olyan technika, amelynek középpontjában a fa megmunkálása áll. Bár nincsenek rá kézzel fogható bizonyítékok, sokan vélik úgy, hogy ezt a mesterséget már az őskorbán űzték és a természet megfigyelése adhatta a támpontot hozzá, egészen pontosan a madarak fészkeinek építése. Amit viszont biztosan tudunk, hogy a középkorban hazánkban már virágzott a kosárfonó ipar, a 19. században pedig már olyan, nemesített fafajtákat is ültettek országszerte, amikből prémium minőségű kosarak készülhettek. Ekkoriban - egészen pontosan 1895-ben-, létrejött az Állami Királyi Kosárfonó Iskola, amiből 1928-ban Állami Kosárfonó Iskola lett, ami nagy fellendülést hozott a területen. Miért éri meg kosárfonással készült tárgyakat vinni otthonainkba? A válasz egyszerű: nemcsak természetes anyagból készült, hanem időtálló, strapabíró darabokról van szó, amelyek a legtöbb esetben újrahasznosítás útján készülhetnek el a legkülönfélébb faanyagból, vesszőből, ágból. Egy karunkra akasztott, fából font kosárral elindulni vásárolni pedig máris egy olyan lépés, amivel tehetünk a bolygóért, hiszen csökkenthetjük a csomagolóanyagok mennyiségét.  

Tóth Gergely kosárfonó már 1953 óta űzi a mesterséget, ami családjában generációs örökség, már édesapja is ezzel foglalkozott. Gergely az elmúlt közel hatvan év alatt szinte minden egyes nap a kosárfonásnak élt; mindösszesen egy évtizedre esett ki a kosárfonó munkából a katonaság és egy munka miatt. Mára már annyira alapvetővé vált számára ez a hobbi, hogy nem nézi, mi mennyi idő alatt készül és az elkészült tárgyakat sem számolja. Ahogy mondja, unaloműzőként és kikapcsolódásként gondol rá és leginkább a családot örvendezteti meg alkotásaival. Hogy kedvtelésként tekint a kosárfonásra egyértelműen látszik abból, hogy nem eladásra készíti a tárgyakat, viszont többször tartott már bemutatót, oktatást is helyi rendezvények keretében. Több falubélinek átadta már a kosárfonás tudományát, de egyelőre úgy tűnik, nincs követője a fiatalabb korosztályban. Azt mondja, ha megfelelően készültek fonott kosaraink és vigyázunk rájuk, akár 20-30 évig is szolgálhatják otthonunkat.