A jó bor ismérve a „Kérek még!” érzés

Veszprém és a VEB2023 EKF program hivatalos borainak kiválasztása mögött egy évszázados tradíció bújik meg, mégis az a társaság, akik közösen hoztak döntést, először ültek le egy asztalhoz ezzel a céllal. Hogy pontosan mi áll az időbeni ellentmondás mögött, arra könnyen rá lehet jönni, ha megnézzük, honnan érkeztek azok a palackok, amelyek terítékre kerültek a bormustrán. Pár héttel ezelőtt zajlott a Balatoni Borok Versenye, ahol immáron 19. alkalommal vonultak fel a balatoni borrégió összes borvidékéről a kiválóságok, hogy a szakmai zsűri kiválassza a legjobbakat közülük. Ezzel még mindig csak két évtizeddel vagyunk korábban, viszont, ha megnézzük, hogy kik szervezték ezt a borversenyt, már láthatjuk, hogy az a Balatoni Szövetség, amelynek történetét már évszázados távlatból lehet nézni.

Visszatérve a bakonyi megyeszékhely és a VEB2023 EKF hivatalos borainak kiválasztására, valamint a Balatoni Borok Versenyének kapcsolatára, a borkérdésben döntő helyi zsűri elé 13 olyan palack került, amelyek ugyanúgy részt vettek ezen a nagyszabású versenyen, magas pontszámot kaptak, de a végső győztesek nem közülük kerültek ki. Tehát így is kiváló minőségű borok sorakoztak fel, amelyeknek ismét most lehetőségük nyílt arra, hogy egy másik cím büszke viselői legyenek.

Akik erről döntöttek különböző területekről érkeztek, viszont így is összekötötte őket a borkultúrához fűződő kapcsolatuk. Heten ültek le egy asztalhoz, Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Tungli Péter, az EKF gasztronómiai tanácsadója, Mészáros Zoltán, fesztiválszervező, az Oliva étterem tulajdonosa, valamint Laposa Zsófia, borász, Heincz Gábor Biga, zenész és Fazekas Nándor, a veszprémi kézilabda legendás kapusa. Mi utóbbi három zsűritagot faggattuk még a kóstoló előtt, hogy szerintük mi a jó bor ismérve és az ő ízlésvilágukhoz melyik áll legközelebb. Heincz Gábor Biga és Fazekas Nándor rögtön az elején leszögezték, hogy szakmailag laikusként, ám nagy hódolóként tekintenek a borokra. Nándi ráadásul már gyermekkorában megismerkedhetett a borkészítés mibenlétével, igaz csak megfigyelőként nagyapja mellett, akinek Veszprém közelében volt egy kisebb szőlőültetvénye, a későbbi kapus pedig számos nyarat töltött ott. Heincz Gábor Biga is inkább a nyárral és barátokkal köti össze a borozást, legszívesebb egy Irsai-fröccs kíséretében, de mindenképpen a fehér borokra esküszik a balatonfüredi származású zenész. Neki egyébként legújabb klipje is pont ezeket az önfeledt nyárestéket idézi meg, aminek több jelenetét is Veszprémben vették fel. Biga a klipforgatás kulisszatitkairól elárulta, bármennyire is ezt a pozitív és önfeledt vibe-ot sugározza a hangulata, a felvételek alkalmával nem bontottak ki egy palack bort sem, de mivel a „Hiába üzenek” klip története nem zárult lea dal végével, a zenész elárulta, hogy egy másik nyári slágerben folytatódik majd a sztori, ahol lehet, már a boroknak is lesz szerepe.

A zenék világából visszakanyarodva a borzsűrizéshez, a héttagú csapatból Laposa Zsófi számított kakukktojásnak abban az értelemben, hogy a Badacsonyról érkező borász a borkészítés és zsűrizés szakértelmével is tökéletesen fel volt vértezve. Éppen ezért gyorsan el is oszlatott egy tévhitet, miszerint a borokat kizárólag szubjektíven lehet értékelni. Igenis vannak objektív szempontok, amelyeket ismerve és helyesen alkalmazva már könnyebben lehet rangsorolni a borokat. Mindenekelőtt azonban fontos kritérium, hogy a felkínált borok megfelelő hőmérsékleten kerüljenek a poharakba, hiszen az aromák is ilyenkor érvényesülnek leginkább. Ezután három tulajdonságán mennek végig a bornak: a színén, hogy mennyire tiszta, az illatán, majd következik a zamat az első korttyal. Itt viszont még mindig nem jutottunk el addig, hogy pontozhassuk a bort – folytatta Zsófi a gyorstalpalót – ezután következik annak a vizsgálata, hogy a bor mennyire képviseli a fajtajellegét, azaz mennyire ismerjük fel címkézetlen palackról is, hogy milyen borral van dolgunk. Ha ezt a próbát is kiállta a borunk, akkor indulhat az igazi felfedezés, amikor valamilyen különlegességet, egyediséget keresünk az italban. Itt már beleszólhat az adott tájegységre jellemző klíma, a talaj – a badacsonyi boroknál például a vulkanikus kőzet ad egyfajta saját aromát a boroknak – és még sorolhatnánk.

Ami pedig a szubjektív véleményeket illeti, azt Zsófi sem tagadta, hogy a személyes ízlés kérdését nem lehet félretenni, de ahogy egy egykori reklám szlogenje is mondta, ha megfogalmazódik bennünk a „Kérek még!” érzés, akkor nem lehet rossz a felkínált bor.

A zsűri végül összesen 13 tételt vizsgált ilyen objektív és szubjektív módon egyaránt, 5 pezsgőbort és 4-4 fehér, illetve vörös tételt. Mindegyik bor zsűritagonként összesen 15 pontot kaphatott úgy, hogy maximálisan 5-5-5 pont járt az illatnak, az íznek és az összbenyomásnak.  A zsűrizés után az egyik fehérbor megkapta Veszprém város hivatalos bora címet, az EKF-nek mind a három különböző fajtából választottak egy-egy bort, ami képviseli a programot és amelyekkel az EKF is képviseli a gazdag balatoni borrégiót ezután.