A Gizella-napokon debütálnak Veszprém tizenhárom városrészének jelképei
Május 7-én, a Gizella-napok keretében vonulnak fel a veszprémi Városrészi Baráti Körök, lobogóikon új jelképeikkel, amelyek tervezése az elmúlt hónapokban folyt. Ennek kapcsán Somfai Balázzsal, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának nyugalmazott levéltárosával, heraldikussal, Márkusné Vörös Hajnalka helytörténésszel, a VEB2023 EKf projektmenedzserével és Zabó Péterrel, a VEB2023 EKF art direktorával beszélgettünk.
A veszprémi városrészek története nagyon régre nyúlik vissza. Korábban is léteztek úgy nevezett „szegek”, amelyek önálló városrészek voltak, külön templomokkal, eltérő foglalkozású, vallású és etnikumú lakossággal. Ezek hagyományai, szokásai is sokszor eltértek egymástól. Egy temetőhegyi fiú például nem udvarolhatott át a Jeruzsálemhegyre, ahogy megvoltak a városrészi közösségek saját szórakozóhelyei is.
– meséli Márkusné Vörös Hajnalka, aki a városrészek helytörténeti hátterével segítette a városrészi jelképek megszületését, illetve ő volt az, aki ösztönözte a városrészi jelképek elkészülését és azt, hogy ezek a közösségek megmutassák magukat.
Ezeket a „szegeket” ma már városrészeknek hívjuk, amelyek sok esetben saját szervezettel rendelkeznek, akik gyakran rendeznek saját programokat, lényegében egy-egy kis közösségként működnek a városon belül. Éppen ezért merült fel az igény, hogy ezek a városrészek megmutathassák magukat, ehhez pedig az az elképzelés társult, hogy mindenkinek legyen egy-egy, az adott városrésze jellemző szimbólumokból álló címere is.
Valamennyi városrészi szervezettel felvettük a kapcsolatot, az érdekelt bennünket, hogy mióta és milyen területen működnek, kikből áll a tagságuk, van-e saját közösségi terük, épületük, milyen programokat szerveznek, vannak-e szimbólumaik, címerük, zászlójuk vagy ha nincs milyet szeretnének.
mondja Hajnalka, amire Somfai Balázs heraldikus hozzáteszi, hogy bár annak hívjuk őket, ezek valójában nem is címerek, hanem jelképek.
A címertannak vannak szabályai, amelyeknek meg kell felelni, ha címert rajzolunk. Például, ha egy szőlőt szeretnénk elhelyezni egy címerben megtehetjük, de nem mindegy, hogyan. Mindegy hány szőlőszemünk van, az viszont már nem mindegy, hogy fedik-e egymást vagy sem. Én ezekkel a szabályrendszerekkel segítettem a tervezést.
A városrészi jelképek elkészülésének folyamata a kapcsolatfelvétellel kezdődött, majd természetesen fontos volt, hogy minden városrész olyan információkkal tudja segíteni a tervezést, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy mindenhol meglegyenek a megfelelő, kiindulópontnak számító szimbólumok.
Míg a régióbeli települések klasszikus címerei esetében például fennmaradtak több száz évvel ezelőttről pecsétek, amik kiindulópontként szolgálhattak a címertervezéshez, addig itt egy-két kivétellel a legtöbb esetben nem volt forrásunk.
"Ezekben az esetekben arra tudtunk hagyatkozni, amiket az egyes városrészek képviselői elmondtak. Érzelmekre, érzésekre, büszkeségekre, amiket megpróbáltak leírni nekünk." – folytatja Zabó Péter, aki a VEB2023 EKF art direktoraként és grafikusként elkészítette a logók, jelképek tervét és egyeztetett a városrészek képviselőivel.
A jelképek véglegesítése több körben zajlott, minden esetben egyeztetve a képviselőkkel.
Szerintem a legtöbb esetben sikerült eltalálni az egyes városrészek jellemzőit, ahol pedig valamiért mégsem, ott egyeztetés után tudtunk formálni. Így jelenleg tizenhárom városrész jelképével készültünk el, ezek kerültek jóváhagyásra, ők mutatkoznak majd be a Gizella-napokon.
„Volt olyan eset, ahol nagyon sokat egyeztettünk, mire mindenki számára elfogadható jelkép készült el, de talán mondhatjuk, hogy aztán végül ez sikerült a legjobban.” - teszi hozzá Somfai Balázs.
A tartalmon kívül az is fontos volt, hogy a jelképpel rendelkező városrészek a Gizella-napokon már be tudjanak mutatkozni egy felvonulás keretében. Péter szerint viszont ez korántsem jelenti azt, hogy a május 7-ei meneten megjelenő zászlókat végleges formájukban láthatjuk.
Ez egy jó kiindulópont minden városrész esetében, de úgy érzem, hogy a jövőben ezek a jelképek még finomodni és változni fognak annak érdekében, hogy mindenki hosszú távon tudja majd elképzelni a városrésze számára tervezett címert.
Somfai Balázs itt megjegyzi, hogy ami nagyon fontos ebben a projektben, hogy végre elindult egy párbeszéd, hogy a jelképek elkészítésével egy olyan folyamat kezdődött el, amelynek nyomán a városrészek büszkék lehetnek magukra, a történetükre és ez aktívan meg is jelenhet a mindennapjaikban.
A városrészek címereinek elkészülése több célt is tud szolgálni a jövőben. Szeretnénk például, ha a városrendezésben, a téralkotásban a gyerekek is részt vennének. Ez egy jó alkalom arra, hogy a kisebbek is tudják, hol élnek, hogy ezek egyfajta városi grundokként jelenjenek meg a fejükben, amiket kreatívan használhatnak. Az is fontos, hogy a fiatalabb generáció megismerje ezeket a történeket és akár az is lehet, hogy ezek a történek valamilyen alkotásban is megjelenhetnek a 2023-as programévben.
A május 7-én, 17 órakor felvonuló városrészek
- Bakonyalja
- Cholnokyváros
- Dózsaváros
- Cserhát
- Egyetemváros
- Gyulafirátót
- Jeruzsálemhegy
- Jutaspuszta
- Jutasi lakótelep
- Füredidomb
- Kádárta
- Szabadságpuszta
- Újtelep
