„A balatoni borvidékek mindegyikének megvan a maga egyénisége” – Interjú Horkay András nemzetközi borakadémikussal
Szeptember 21-től egy teljes hétvégén át a gasztronómiáé a főszerep az idén második alkalommal megrendezésre kerülő Balaton Wine & Gourmet Fesztiválon. Ezúttal a hazai finomságok mellett Argentína és Franciaország gasztrokultúráját is megismerhetjük, ennek megfelelően pedig a kóstolásra váró balatoni borok, borkülönlegességek mellé érkezik jó néhány argentin és francia palack is. A fesztivál boredukációban betöltött szerepéről és a Balatoni borrégió sajátosságairól Horkay András nemzetközi borakadémikust, a Central European Wine Institute (CEWI) vezetőjét kérdeztük.
Elsőként talán kezdjük azzal, hogyan indult az együttműködése a Balaton Wine & Gourmet Fesztivállal.
A szervezőkkel már tavaly, az első fesztivált megelőzően ötleteltünk arról, hogy mi lehetne az, amivel kicsit edukatívabbá lehet tenni a rendezvényt boros oldalról. Az egész nyilvánvalóan arról szól, hogy jól érezze magát a látogató, de azért óhatatlanul átfordul az egész egyfajta ismeretterjesztésbe is, hiszen számos balatoni borász érkezik a borrégió meghatározó fajtáival, akik szívesen mesélnek is róluk és így kóstolás közben sok mindent tanulhatunk is. Ezt tettük még irányítottabbá az edukációs sátorral, ahol tavaly különböző alaptémákat vettünk sorra: többek között a legfontosabb szőlőfajtákat, a legfontosabb borvidékeket és a legjellemzőbb stílusokat. Ezzel szemben idén egy kicsit megfordítottuk, és azt mondtuk, hogy legyen három, a tavalyitól eltérő tematika, a Pezsgő Balaton, a Vörös Balaton és az Édes Balaton. Így a Balatont nem általánosságban fogjuk bemutatni az érdeklődőknek, hanem bizonyos stílusokon keresztül.
Egy olyan fesztivál, mint a Balaton Wine & Gourmet, milyen módon tud hozzájárulni ahhoz, hogy az emberek többet tudjanak meg a hazai borokról?
A Balaton Wine & Gourmet nagy előnye, hogy ez egy regionális fesztivál, ezáltal sokkal fókuszáltabban tud tudást átadni az embereknek, hiszen itt nem egy teljes ország kínálatára kell fókuszálniuk, hanem a Balatoni borrégióra. Azok a pincészetek, akik kint vannak az eseményen, mind nagyon komoly minőséget képviselnek és annak már eleve van egy edukációs jellege, hogy a fogyasztó ilyen színvonalú borokat kóstolhat és ezeken keresztül ismerheti meg a Balaton régió jellegzetes fajtáit és stílusait.
Ugyanakkor a fesztivál a nemzetközi színtérre is kitekint.
Igen. Idén a meghívott vendég egyrészt Argentína, másrészt Franciaország, így ebben a témában is lesznek külön mesterkurzusok. Franciaországból sorra vesszük az olyan borrégiókat, mint Burgundia, Champagne és Sauternes, és az argentin boroknak is lesz bemutatója, ahol többek közt a legfontosabb szőlőfajtákkal és borvidékekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. Úgyhogy a nemzetközi oldalon is van edukáció, hiszen fontos, hogy főként például Franciaországban olyan példaértékű klasszifikációs rendszerrel találkozhatunk, ami alapján sokan próbálnak a világ más részén, akár itthon is dolgozni.
Ha már a példák követésénél tartunk: sokszor próbáljuk a hazai borvidékeinket hasonlítani külföldi társaikhoz. Láthatunk például bármiféle párhuzamot a fesztiválon megjelenő országok és Magyarország között? Illetve vannak olyan jó gyakorlatok, amiket érdemes itthon is követnünk?
Az argentinok a malbec-kel hatalmas országszintű imidzsépítést csináltak és nagyon komoly marketing van mögötte. Szerintem ez egy tökéletes példa az olyan feltörekvő országoknak, mint mi vagyunk. De már vannak olyan nemzetközi irányok, amikben mi is ki tudunk törni és ezt jól mutatják a külföldön elért sikerek, például Villányban a Cabernet Franc, vagy Tokaj az aszukon és a száraz Furminton keresztül, de akár ott van a peszgőkészítés is, ami mostanában egyre divatosabb itthon is, és ami egyértelműen a champagne-i példát próbálja meg követni. Ma már legalább fél tucatnyi olyan pincészetet tudnék mondani, aki nagyon magas szintet képvisel a pezsgőkészítésben itthon, és vannak néhányan, akik nemzetközi szinten is komoly sikereket értek el.
Ha leszűkítjük a területet, a Balatoni borrégióban milyen nemzetközi potenciál rejlik?
Szerintem a Balaton a legszínesebb régiónk és azt kell, hogy mondjam, hogy ezáltal talán a legnagyobb potenciállal rendelkező is. Mind turisztikailag, mint gasztronómiai és borvidéki szinten is kimagasló.
Ugyanakkor közel tízezer hektárnyi területről beszélünk, amiről nagyon nehéz egyetlen, egységes üzenetet közvetíteni. Itt van például az egyik legismertebb Közép-Kelet Európia regionális szőlőfajta, az olaszrizling, ami itthon a legsűrűbben errefelé van telepítve. Ez abszolút lehet egy kitörési pontja a borvidéknek. Aztán ott van a Badacsony és a kéknyelű, ami egy teljesen autochton fajta, ami sehol máshol a világon nem található meg, ez pedig nagy fegyver, hiszen a világ rettentően nyitott az unikális dolgokra és ha valami, ez mindenképp egy különlegesség. Ha kicsit eltávolodunk a Balatontól, akkor pedig ott van a Somló, ami olyan, mint egy élő vulkanikus emlék, egyfajta szívcsakra, ami nagyon jellegzetes és kiváló fajtákkal van tele. Juhfark, furmint, hárslevelű, szürkebarát – amiket a Somló-hegy adottságai tesznek egyedivé. Nem csoda, hogy a legnagyobb borszakértők, a Master of Wine-ok is gyakran elzarándokolnak ide azért, hogy megkóstolják a somlói borokat.
Milyen borokat érdemes kóstolnia annak, aki először találkozik a Balatoni borrégióval? Ki lehet emelni egy-egy nagyon jellemző szőlőfajtát vagy borstílust?
Többé-kevésbé igen, de ahogy említettem, annyira sokszínű borrégióról van szó, hogy nagyon nehéz csak egy-egy jellegzetességet kiemelni belőle. A Füred-Csopaki borvidéken az olaszrizlinget emelném ki. Itt olyan egyedülálló makro és mikroklimatikus tényezők vannak, amik nagyon speciális körülményeket biztosítanak. Ezek a borok nagyon érdekesek, ásványosak, egyedi karakterrel bírnak. A Badacsonynál ott van szintén az olaszrizling, a rajnai rizling, a kéknyelű, a szürkebarát. A Badacsony sós, olajos, ásványos karakterjegyeket ad a boroknak és innen érkeznek az ország legkarakteresebb rajnai rizlingjei. A Somlót pedig már emlegettem. Az innen származó boroknál sokszor a fogyasztó nem tudja megmondani, hogy milyen szőlőfajtából készült, de azt egészen biztosan, hogy a Somló-hegyről származik, itt annyira jellegzetes ízjegyek vannak. Ha tovább megyünk, ott van Zala, ami talán a legkevésbé ismert, pedig rejlik benne számtalan lehetőség. Elsősorban balatoni fajtákból van itt sok, rajnai rizling, szürkebarát, tramini. Sok szép bort láttunk mostanában onnan. Ráfordulva a Balaton déli partjára pedig ott van a balatonboglári borvidék, ahol már gyakorlatilag szubmediterrán klíma van, így nem véletlen, hogy kiváló vörösborok készülnek itt. Nagyon szép kékfrankosokat és akár „Bordeaux-i” házasításokat is lehet és érdemes kóstolni itt, és nem utolsó sorban kiváló pezsgőket is. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy egyetlen stílust kiemelni innen lehetetlen.
A Balatoni borrégió mindegyik borvidékének megvan a saját egyénisége a maga domborzatával és klimatikus tényezőivel.
Akkor gondolom személyes kedvencet is nehéz lenne kiemelni.
Igen, nagyon nehéz. Én mindenre nyitott vagyok, legyen az konvencionális, öko, bio vagy natúr. Minden borvidékről tudnék ajánlani olyat, ami személyesen is nagy kedvenc és mindig vannak új felfedezések, amik kedvencekké válnak. Egyébként éppen ezért volt nagyon nehéz válogatni a fesztivál kóstolósorait is, szinte minden témánál lehetett volna sokkal több példát is hozni, de valahol mégis meg kellett húzni a határt. Természetesen lesznek nagyobb húzónevek (mint Légli Ottó és Légli Géza, a Kreinbacher Birtok, Konyári pincészet, Pálffy Pincészet vagy a Gilvesy Pincészet), de kisebb pincészetek is, akikről úgy gondoljuk, hogy érdemes megismerni őket
