„A Balatoni borvidék előnye mindenképpen a sokszínűség” – A Balatoni Borok Versenyéről a bíráló bizottság elnökével, Fiáth Attilával beszélgettünk
Május végén 19. alkalommal rendezték meg a Balatoni Borok Versenyét Balatonfüreden, amelynek eredményhirdetésére június 15-én kerül sor. Összesen hat kategóriában hirdetnek majd győztest, így hamarosan kiderül, melyek a Balaton legjobb fehér, vörös, rozé, desszert, pezsgő és gyöngyöző borai, és azt is megtudhatjuk, hogy melyik lesz a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és Veszprém bora.
Fiáth Attila, a zsűri elnöke közgazdász végzettséggel rendelkezik, egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen, és nemzetközi borakadémikusként is tevékenykedik. Véleménye szerint a Balatoni Borok Versenye nem csak egy megmérettetés, hanem egy fontos találkozási lehetőség is.
„Itt nem feltétlenül azon van a hangsúly, hogy milyen díjak születnek, hanem inkább az a fontos, hogy ez egy visszajelzés a borászoknak, hogy a helyiekből, illetve külsősökből álló zsűri hogyan minősíti a boraikat.”
A verseny különlegességeként azt emeli ki, hogy mind a hat alrégió, azaz a Balatonfüred-Csopaki, a Balaton-felvidéki, a Badacsonyi, a Nagy-Somlói, a Zalai és a Balatonboglári borvidék borai is megtalálhatók az eseményen, ami egyértelműen azt az állítását támasztja alá, hogy mennyire sokszínű és sokoldalú a Balaton.
„A Balatoni borvidék előnye mindenképpen a sokszínűség, amit nem minden régió esetében szoktam egyébként díjazni, mert az sem jó, ha túl sokféle stílus van. Viszont a Balaton kivételnek számít, mert nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a régió egy komoly turisztikai desztináció. Ahol turizmus van, ott szükségszerűen meg kell jelennie többféle stílusnak, mert nem lehet egyféle borra építeni egy ilyen nagy turisztikai régió borkínálatát."
A verseny során a zsűri tagjai a klasszikus, százpontos rendszer alapján értékelték a borokat. A kóstolás végig „félvakon” történt, azaz a borok fajtáját ismerték csak a zsűritagok, de ezen felül semmilyen egyéb információ nem állt rendelkezésükre a kóstolt tételekkel kapcsolatban. A bíráló bizottság hét főből állt, és az ő pontszámaik alapján állították sorba a különböző borstílusokat. Ahol a kialakult eredmények alapján nem került ki egyértelmű győztes, ott egy úgynevezett csúcszsűri, tehát a bizottság egy szűkebb köre egy újabb fordulóban döntött a kérdéses tételekről, szintén „félvakon”.
„Kicsit hiányoltam a versenyen az olaszrizlingek még erősebb jelenlétét, mert mégiscsak ez a Balaton bora, tehát szükségszerűen annak kifejezetten jónak kell lennie. Szerintem a verseny egyik tanulsága, hogy még mindig van hova fejlődni, és nem is elsősorban abban az értelemben, hogy még magasabb színvonalú borokkal kell biztosítani a minőséget, hanem inkább abban, hogy egy elegáns, könnyedebb stílusban, de magabiztosan produkáljuk minél több termelő által a borokat”.
Meglepő, de az olyan különlegesebb fajták, mint például a juhfark, a furmint vagy a kéknyelű, tehát a borvidék magas minőségű bort adó szőlőfajtáiból egészen kevés tétel indult a versenyen, így nem is volt lehetőség ezeket megkóstolni.
„Pezsgő viszonylag kevés volt, de szerintem ez a közeljövőben növekedni fog, ahogy más borvidékeken is egyre több pezsgőt fognak készíteni, mert azt szeretik az emberek. Itt nem feltétlen a tradicionális pezsgőkre gondolok, hanem a Balatonon a habzóborok is népszerűek lehetnek, mert a tóparti hangulathoz passzolnak. A vörösborok is nagyon jó színvonalúak voltak, gyümölcsösek és könnyedebbek.”
A Balatoni borrégió adottságairól Attila kifejezetten pozitívan vélekedik, nagy előnyeként mindenképpen a klimatikus adottságait emeli ki: a talaj szerkezete miatt az északi oldal az ásványos, komolyabb fehérboroknak, a déli oldal pedig a könnyedebb, gyümölcsösebb vörösboroknak kedvez.
„Az utóbbi időben Észak-Balatonon is jó vörösborokat kóstoltam, tehát abban is látok potenciált, és igazából ami még előny lehet, az a rozé, ami nagyon pörög, és ebből a fajtából sok fellelhető a régióban természetes gyümölcsösséggel.”
A borakadémikus egyébként több szálon is kötődik a Balatonhoz és azt is kijelentheti, hogy jelenleg a ezzel a borvidékkel a legaktívabb a kapcsolata. Gyerekkorában, a nagyszülei balatonlellei nyaralójában szinte az egész nyarat a Balaton mellett töltötte, és mai napig az élete szerves részét képezi a tó: folyamatosan ingázik a Balaton és a főváros között. Borakadémikusként gyakran vesz részt versenyeken, kóstolókon, borbemutatókon a régióban és a Balatoni Kör szakmai mentoraként komoly szerepe van abban, hogy évről évre mely borok kerülnek a BalatonBor címkével ellátott palackokba. Sokszor magát csak „wine stylistként” aposztrofálja, és ha pár szóval vagy stílussal kellene jellemeznie a Balatoni borrégiót, egyértelműen a könnyed és szerethető stílust emelné ki.
„Szerintem ez a legjobb, és ebbe az irányba kell menni. Azt gondolom, hogy sokszor hajlamosak vagyunk túlgondolni a bort, és elfeledkezünk arról, hogy azt valójában fogyasztani jó. Az emberek azt szeretik, hogyha egy igazi könnyed, szerethető és jó bort ihatnak, úgyhogy én mindig azt szoktam javasolni a borászoknak, hogy inkább az lebegjen a szemük előtt, amit a fogyasztók, mintsem a borbírák szeretnének. Nem célom kisebbíteni a versenyek szerepét, de azt gondolom, hogy végső soron a bor a fogyasztóknak készül, nem pedig a versenyeknek.”
