198 éve született Jókai Mór – Íme néhány érdekesség, amit biztosan nem tudtál róla!

… születési neve Ásvai Jókay Móricz volt? Ha lehet hinni az ezzel kapcsolatos történeteknek, akkor Tóth Lőrinc volt az, aki „Jókay Mór úrként” címzett neki egy levelet. Jókait kezdetben bosszantotta a név, de később, barátja Petőfi unszolására kezdte el használni a Jókay Mór nevet az irodalmi életben is. Az y-t az 1848. március 15-ei események után módosította i-re, ezzel is kihangsúlyozva, hogy nem kíván élni a nemesi származása előnyeivel.

… a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja és 27 évig a Petőfi Társaság elnöke volt?

…személyiségét már fiatalkorában erős képzelőerő jellemezte? Ez gyakran félénkséggel társult, például rettegett a kutyáktól. Nem sok barátja volt, idejét leginkább otthon töltötte, ahol furcsa játékokkal foglalta el magát.

… egyik nagy inspirálója maga az édesapja volt, aki szerette az irodalmat és a színház világát, sőt verseket is írt és a rajzolásban és festésben is jártas volt? Jókai tőle örökölte az irodalom iránti szeretetét, és kilencéves korában két verse is megjelent nyomtatásban.

… az iskolai évei alatt meg volt győződve arról, hogy tüdővésze van, mert gyakran erős mellfájás kínozta? Miután befejezte az iskolát, hazatért Komáromba, majd édesanyja levegőváltozásra hivatkozta Kecskemétre küldte, ahol jogi tanulmányokba kezdett. A vidékbe is nagyon beleszeretett, későbbi visszaemlékezéseiben így ír erről az időszakról: „Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író!” A mellkasi fájdalmai végül teljesen megszűntek.

… jogi tanulmányai után Pesten ügyvédbojtárként dolgozott? Petőfi ekkor már ünnepelt költő volt és büszkén mutatta be barátainak Jókait, sőt egy költeményt is írt hozzá Jókai Mórhoz címmel, amely a Pesti Divatlapban jelent meg.

… az ügyvédi pályáját hamar elhagyta és 1846-ban megjelent első regénye Hétköznapok címmel? A mű sikeresnek bizonyult és innentől kezdve Jókai életét az írásnak szentelte. Írói munkássága során elsősorban Victor Hugó és Eugéne Sue művei inspirálták.

… 1846-ban Frankenburg lapjánál a színházi rovatot vezette, és ő szerkesztette a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után az Életképeket is?

… nemcsak az 1848. március 15-ei eseményekben volt jelentős szerepe, hanem a további történésekben is részt vett? Gyűléseken, demonstrációkon és nemzetőrségben is megjelent és az Életképek című lappal is ezt az ügyet támogatta, így az politikai lappá alakult át.

… első feleségét, Laborfalvi Rózát a március 15-én a Nemzeti Színházban ismerte meg? A színpadon éppen a Bánk bánt adták elő, Jókai pedig felszaladt szónokolni, ahol a színésznő éppen Gertrúd királyné szerepét játszotta el. Augusztus 29-én házasodtak össze, és ez volt az egyik oka annak, hogy régi jó barátsága megszűnt Petőfivel: sem a költő, sem Jókai családja nem helyeselték házasságát, mert Róza idősebb volt nála és volt egy házasságon kívüli gyermeke is (Benke Róza).

…nejét 1886. november 20-án vesztette el, és fogadott lánya, Jókai Róza házában élt? Jókai Róza egyébként Benke Róza lánya, azaz Laborfalvi Róza unokája volt.

… másodszor is megnősült? Második felesége Nagy Bella volt, aki 1897-ben úgy kopogtatott be Jókaihoz, hogy színésznő szeretne lenni. Jókai segítette őt, de hamar egyértelmű vált, hogy nemcsak színészi pályájában szeretné támogatni a nála 55 évvel fiatalabb lányt, hanem gyengébb szálak is fűzik hozzá. 1899 szeptemberében feleségül vette Bellát, és ennek hatására romlott meg a kapcsolata lányával, Benke Rózával, és az esemény a közvéleményben is hatalmas felháborodást váltott ki. 

… költészete a határon túlra is eljutott és nagyon jó kritikákat kapott külföldön is? Mindig is a kemény munka jellemezte: hajnalban kelt és késő estig dolgozott, rengeteget írt, akár egyhuzamban, egészségesen élt, tornázott és vívott is. Sőt, szerkesztőként két párbajban is részt vett: karddal Bulyovszky Gyulával, aki megsebesült a párbaj közben, és pisztollyal Pulszky Ferenccel, de ezt a párbajt mindketten sértetlenül megúszták.

…az íráson túl nemcsak a rajzolásban és festésben jeleskedett, hanem műfaragásban is? Fából és elefántcsontból készített műalkotásokat, amelyek készítését autodidakta módon tanulta meg.

… 1853-ban telket vett a Svábhegyen, amelyből saját maga varázsolt gyönyörű kertet, szőlőt és még házat is épített? Később pedig Balatonfüreden vett villát, ahol a nyarait töltötte. Itt született meg az egyik legismertebb és legolvasottabb alkotása is: Az arany ember. Felesége, Laborfalvi Róza halála után eladta a nyaralót, amely ma Jókai Mór Emlékházként várja a látogatókat (jelenleg éppen felújítás alatt van).

… műveiben gyakran a romantika és a realizmus jegyeit állította szembe egymással? Regényeit cselekményesség jellemezte, illetve a környezet és a táj hihetetlen gazdag módon való ábrázolása, akár hazai, akár külföldi helyszínek leírásáról volt szó.

… gyakran kapott negatív kritikát azzal kapcsolatban, hogy a főszereplőinek jelleme nincs eléggé kidolgozva? Ezzel szemben remek mellékszereplőket álmodott meg történeteiben, melyekben több műfaj jellegzetességeit keveri kezdve a népmesével, a történelmi, kaland- és titokregényen át, egészen a pikareszk és az anekdota műfajáig.

... nagy magyar mesemondóként híresült el? Eötvös Károly a Balatoni utazás című művében tökéletesen megfogalmazza, hogy mitől volt igazán különleges író és elbeszélő Jókai Mór.